loader image
+36 70 652 0800 info@szentvincentrehab.hu

Kezelt betegségek

Stroke

A stroke az agy vérellátásának működési zavara, mely az ott levő sejtek pusztulásához vezethet. 

A tünetei több, mint 24 órán keresztül fennállnak, vagy akár halálos kimenetelűek is lehetnek, így azonnali kezelést igényel. A mihamarabbi neurológiai, idegsebészeti beavatkozások, valamint a korai rehabilitáció megkezdése csökkentik az károsodás mértékét, illetve az életminőség romlását.

A stroke az elhalálozások harmadik fő vezető oka, évente kb. 4,5 millió embert érint. 10 ezer lakosból 40 ember kerül stroke miatt kórházi felvételre, melynek két harmaduk tartós rokkantsággal távozik. A stroke az egyik vezető oka a felnőttkori rokkantságnak.

Két típusát különböztetjük meg: agyvérzés, és agyi érelzáródás.

Az esetek többségében agyi érelzáródás alakul ki, melyet még agyérgörcsnek illetve agylágyulásnak is neveznek. Kialakulása úgy történik, hogy egy vérrög elzárja az agy egyik erét, így vérellátás hiányában az elzárt területen a sejtek elhalnak. A vérrög képződhet az elzáródás helyén, melyet trombózisnak hívunk, ez érelmeszesedés miatt alakulhat ki, de a véráram is odasodorhat valamiféle szövettörmeléket, melyet embóliának nevezünk.

A ritkábban előforduló agyvérzés súlyosabb kimenetelű az előzőnél. Kialakulása során az agy valamelyik ere megreped, vagy kiszakad, vérzés alakul ki. A vérzés kialakulhat az agyon belül, illetve az agyat körülvevő burokban. Mindkét esetben az adott területen roncsolódik az agyállomány, valamint a sérült ér által ellátott területen vérellátási zavar léphet fel.

A stroke súlyossága függ attól, hogy milyen agyi területen, illetve milyen mértékben alakult ki a károsodás. Rendszerint az agy jobb oldali károsodása, a test bal oldalát, az agy bal oldali károsodása pedig a jobb oldali testfelet érinti.

Stroke utáni funkciózavarok:

  • féloldali gyengeség vagy bénulás
  • egyensúly és koordinációs zavar
  • beszéd és nyelvhasználati probléma
  • neglekt: a test egyik oldalán lévő dolgok figyelmen kívül hagyása
  • fájdalom, zsibbadás
  • problémák a memóriával, a gondolkodással
  • depresszió

A stroke-on átesetteknél gyakran alakul ki féloldali bénulás, gyengeség, károsodhat a mozgás, a beszéd, a gondolkodás. A stroke-ot túlélő betegek nagy részénél az akut állapot után, nagyfokú károsodás marad vissza. Így a lehető leghamarabb ajánlott a rehabilitáció, itt külön kiemelendő a speciális komplex neurorehabilitáció megkezdése. Annál is inkább fontos, mivel a korai stádiumban remélhetőek a rehabilitációs foglalkozások legelső eredményei.

Ismerje meg a Stroke jeleit, tüneteit. 

Parkinson-kór

Napjainkban egyre gyakoribb primer idegrendszeri betegség.

A Parkinson-kór a második leggyakoribb ún. degeneratív idegrendszeri betegség, gyakorisága ma már 200-400/100 000 lakos. Előfordulása 65 év felett a másodlagos parkinsonos-tünetekkel is járó betegségekkel, az ún. Parkinson-szindrómákkal együtt ennek tíz–húszszorosa is lehet. Magyarországon becslések alapján 20-30 000 beteggel számolhatunk.

A Parkinson-kór oka ismeretlen. Genetikai és környezeti tényezők együtt tehetők felelőssé a betegség kialakulásáért. A betegség során mozgáslassulás és izommerevség jellemző , gyakori tünete a nyugalmi remegés is.

Előfordulhat szagláscsökkenés, depresszió és pánik rohamok, nyugtalan alvás és a székrekedésre való hajlam. Idős korban gyakori a szellemi hanyatlás.

A Parkinson-kóros beteg egyensúlya, koordinációs képessége, járása romlik, de megfelelő gyógyszeres és fizioterápiás kezeléssel javítható. A mozgásterápia a betegség előrehaladását lelassítja és elengedhetetlen, hogy a mindennapokat élhetőbbé tegye a beteg számára. Az aktív mozgás nem csak a fizikai jólétre lesz hatással, hanem a mentális egyensúlyra is.

A Parkinson-kór egy igen összetett betegség szerteágazó tünetekkel, így a kezelése is sokrétű, egy teljes rehabilitációs csapat munkáját igényli. A leghatásosabb kezelési forma a különböző terápiás lehetőségek vegyítése, tehát a gyógyszeres kezelés mellett a megjelenő tünetek redukálása mozgásterápia, logopédia, ergoterápia, pszichológiai tréning segítségével

Egyéb Neurodegeneratív kórképek:

  • Sclerosis Multiplex
  • Izomsorvadás
  • Guillain – Barré Syndroma

Tesztekkel vizsgáljuk a betegek egyensúlyi és koordinációs képességét, a járást, izomerejüket. Speciális Parkinson- mozgásterápiánkkal fejlesztjük a karok és lábak együtt mozgását (synkinesist), csökkentjük az esések számát, javítjuk a járásképet, növeljük az izomerőt, csökkentjük a járási instabilitást.

Traumás agysérülés

Traumás agysérülés (TAS) a fej hirtelen ütődése által keletkezik, leggyakoribb okai:

  • autó- és motorbalesetek
  • sportérülések
  • zuhanások
  • esések

A legtöbb ilyen sérülés a fiatalabb korosztálynál fordul elő, melynek legnagyobb része közúti baleset következtében jön létre. Negyven éves életkor alatt a leggyakoribb halálok a balesetekkel függ össze.
Az agy sérülése gyakran többszörös sérülés (polytrauma) részeként fordul elő. Az agysérülést követően kieső funkciók leggyakrabban a szellemi károsodás (megértés, gondolkodás, idő- tér érzékelés). A mozgászavarok szintén velejárói (izomzat tónusának megváltozása, mozgáskoordinációbeli eltérések, járászavar,kézfunkció zavar), csakúgy mint az érzékszervi és vegetatív zavarok (széklet és vizeletürítési zavar).

Az agyi sérülteknél fontos, hogy a rehabilitáció minél hamarabb elkezdődjön és megkapják az állapotuknak megfelelő leghatékonyabb terápiát. Központunkban lehetőség van a komplex neurorehabilitációra, mely során fejleszteni tudjuk a sérült mozgásszervi és kognitív funkciókat is.
Mindenki számára az állapotának megfelelő, személyreszabott terápiás programot állítunk össze.

Traumás gerincvelő sérülés


Gerincvelő-sérülés éves előfordulása fejlett országokban: 11,5 – 53,4 sérült / 1 millió lakos. Leggyakoribb okai, a közlekedési balesetek (50%), sportbalesetek, munkabalesetek, és a magasból esés. A gerincvelő-sérülések 55%-ban nyaki szinten történnek, a sérülések fele komplett harántlézió.

A gerincvelő legfontosabb funkciója az agy és a „végrehajtó” izomzat és belső szervek közötti összeköttetések biztosítása. Ha a gerincvelő rostjai sérülnek vagy betegség miatt károsodnak, zavar támad ebben a bonyolult rendszerben. A gerincvelő sérülés lehet teljes vagy részleges és attól függően, hogy a gerincvelő mely szakaszát érinti, változó súlyosságú tüneteket okoz, bénulást, érzés kiesést, vizelet-és székletürítési és egyéb zavarokat. Nyaki sérülés esetén négy végtagi érintettségről beszélünk, ami tetraplégiát eredményez. A T1 alatti sérülések esetén az alsó végtagok érintettek, amely paraplégiához vezet.

 A gerincvelő traumás sérülése tipikusan fiatalokat érint: sport és közúti baleseti sérülések a legjellemzőbbek. A gerincvelő sérülés gyakran többszörös sérülés (polytrauma) részeként fordul elő.

A legfontosabb az időben megkezdett speciális fizioterápia. Passzív mozgatással, fizioterápiával, illetve a működő izmok tornáztatásával növelhető a mozgástartomány, izomerő, izom-állóképesség, emellett az ideg-izom összeköttetések száma, koordinációja is fokozható. Fontos a törzsizom, illetve nyakizmok fejlesztése, az ülőegyensúly kialakítása, és a medencekontroll fejlesztése. A függesztőrácsban végzett speciális, személyre szabott gyakorlatok is nagymértékben elősegíthetik a fejlődést. Az állítógépben történő állás nélkülözhetetlen a vertikális helyzet gyakoroltatása és az állóegyensúly (statikus egyensúly) fejlesztése a céljából.

Neurológiai esetek

Stroke, agyvérzés utáni állapotok. Parkinson- syndroma illetve Sclerosis Multiplex, Guillain- Barré syndroma kezelése. Agy és koponya sérültek rehabilitációja. Egyéb neurodegeneratív illetve perifériás idegi bántalmak kezelése. Idegsebészeti beavatkozások előtti, (műtétre való felkészítés) illetve utáni állapotok fejlesztése.

  • Neurológiai érintettségű páciensek tünetei 
      • Szenzoros zavarok 
      • Motoros zavarok 
      • Vegetatív zavarok
  • Lehetséges leggyakoribb funkciózavarok:
  • Izomerő csökkenés 
  • Izommozgások szelektivitásának megszűnése vagy csökkenése
  • Izomtónussal kapcsolatos változások
  • Egyensúlyzavar
  • Koordinációs zavar
  • Érzészavar
  • Incontinentia
  • Kognitív problémák
  • Neglect
  • Phasiaszavarok
  • Emocionális problémák

Ortopédiai kórképek

Ortopédiai kórképek (porckopás, ízületi deformitások és ízületi fájdalmak), protézis beültetést megelőző, műtétre felkészítő torna, műtétek utáni teljes rehabilitáció, konzervatív terápia alkalmazása a fájó, panaszos csípő valamint térd,  bokaízületeken illetve gerinc panaszainak gyógytorna kezelése.

 Célok:

  • a sérülés által nem érintett testrészek funkciójának megőrzése (különös figyelem fordítandó a rögzített szegmentumokkal szomszédos ízületek mozgástartományának védelmére) 
  • a károsodott szövetek regenerációjának elősegítése 
  • a sérült végtag funkciójának lehetséges szintű helyreállítása, a végtag működésének beépítése az egész test sémájába.

Traumatológiai esetek

Traumás sérülések utáni állapotok kezelése:

 

  • Törések
  • szalag izom, ín sérülések
  • sportbalesetek utáni rehabilitáció
  • műtétek utáni, korai és késői szakaszban végzett rehabilitáció
  • sport rehabilitáció
  • segédeszközzel való ellátás.

Reumatológiai kórképek kezelése

A reumatológia tárgykörébe a gyulladásos kötőszöveti betegségek, a gerinc és az ízületek gyulladásos és kopásos betegségei az anyagcsere- csontbetegségek és a lágyrészek elváltozásai tartoznak. A lakosság kb. 20%-át érinti.

A reumatológiai kórképek közé tartozik például az arthrózis (porckopás), a köszvény, a lupus, a Bechterew-kór vagy akár a fibromialgia.

reumatológiai betegségek fő tünetei a fájdalom, a duzzanat, a deformáció és az izomelváltozások, melyek együttesen vezetnek az érintett terület mozgásának csökkenéséhez, funkciózavarához.

A reumatológiai kórképek esetén is fontos a fizioterápia szerepe. A szakemberek a minden páciens számára személyre szabott terápiás programot állítanak össze, melyben szerepelhet egyéni, és függesztőrácsos gyógytorna, különböző masszázs terápiák vagy akár lézer és mágnes terápiás kezelések.

Kardiológiai állapotok kezelése

 

 A fizioterápia fontos a  különböző szív-érrendszeri betegségek (ischaemiás szívbetegségek, artériás, vénás betegségek) kardiológiai műtétek utáni állapotok esetében is.

Indikációk: • Szívelégtelenség • Transzplantáció utáni állapot • Arritmia • Halmozott CV rizikójú betegek • Idős betegek

 A kardiológiai betegek állapotát pozitívan befolyásolja a rendszeres testmozgás. A szív működése gazdaságosabbá válik, javul a szervezet oxigén ellátottsága és a fizikai teljesítőképesség, csökkennek a betegség kialakulásában szerepet játszó rizikófaktorok, csökken a vérnyomás és a nyugalmi pulzusszám, valamint csökkenti a szorongást és a depressziót is.

Pulmonológiai állapotok kezelése

A pulmonológiai fizioterápia a légzésrehabilitáció szerves részeként fontos szerepet tölt be a betegek légzőszervi tüneteinek csökkentésében, a napi tevékenységhez szükséges aktivitás megőrzésében, a terhelhetőség növelésében, és a jobb életminőség elérésében.

Kórképek: • COPD • asthma bronchiale (jelentős irreverzibilis komponenssel) • cisztás fibrózis • intersticiális tüdőbetegség • mellkasfali betegség (pl. kyphoscoliosis, Bechterew) • neuromuszkuláris betegségek válogatott esetei (pl. n.phrenicus paralysis) • perioperatív állapotok (mellkasi, hasi) • tüdőtranszplantáció előtt és után

A pulmonológiai fizioterápia tárgykörébe tartoznak a mellkasi fizioterápián kívül az inhalációs terápia, légzőgyakorlatok, mellkasmobilizálás, a vonatkozó elektroterápiás kezelések, a vegetatív tónusegyensúlyt biztosító módszerek, és az állóképességi tréning.

Lépjen velünk a gyógyulás útjára!

4 + 9 =

Telefonszám

Email cím

info@szentvincentrehab.hu

Cím

6723 Szeged, Kemes utca 6-8.